NAPfivér megjelent számai

Hírek

A Magyar Mezőgazdaság szaklap 2019.08.22-i számában "Példás összefogás a natúrparkokért" címmel megjelent egy cikk a natúrparkokról, köztük a mi natúrparkunkról is, a Kapos-hegyháti Natúrparkról és a Pannontáj-Sokoró Natúrparkról is.

Szerzők: Tar Gyula (Agrárminisztérium, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály, geográfus), Dr. Kiss Gábor natúrparki szakértő, geográfus; és Székely Rita (Pannontáj-Sokoró Közhasznú Egyesület)

____________________________________________________________

Oda került a tárlat, ahol a nemes az utolsó évtizedeiben élt

A Kapos-hegyháti Natúrpark települései között kiemelkedő helyet foglal el Dombóvár és a tőle 25 km-re fekvő Lengyel, mely gazdag természeti kincsekben és épített értékekben, területén hatalmas kulturális vagyon halmozódott fel, sok a néphagyomány, valamint a tárgyi emlék.

Ennek az értékes örökségnek a része gróf Apponyi Sándor felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye is, amit 1924-ben az Országos Széchenyi Könyvtárnak ajándékozott. Az a XV-XVIII. századi magyar szerzők által írt könyvritkaságok mellett különleges térképeket és metszeteket is tartalmaz.

E két település szoros együttműködéséből született meg egy nemes kezdeményezés, melynek célja lakóhelyünk kulturális életének fellendítése és történelmi örökségünk, hagyományaink felélesztése, illetve ápolása. Ezen tevékenységünk fontos és egyik legelső állomása – a Kapos-hegyháti Natúrpark településeinek életében meghatározott szerepet játszó – Gróf nagyapponyi Apponyi Sándornak és feleségének, Esterházy Alexandrának életéről, munkásságáról való megemlékezés.

A nemes kezdeményezést 2018. év első felében indította el az idei évben hirtelenséggel elhunyt Lengyel polgármesterasszonya, Lőrincz Andrea és Dombóvár polgármestere, Szabó Loránd. A munkába bekapcsolódtak a dombóvári Földi István Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény dolgozói, az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárának és Régi Nyomtatványok tárának munkatársai, valamint Takács Istvánné dombóvári helytörténeti kutató és Erky-Nagy Tibor tipográfus.

Lengyel és Dombóvár közös munkája végül egy kiállításban csúcsosodott ki. 2019. április 4-én „Egy önzetlen gróf hagyatéka a nemzetnek” címmel nyílt kiállítás a Dombóvári Helytörténeti Gyűjteményben. A tárlat anyagának jelentős részét az Országos Széchenyi Könyvtárban fellelhető Apponyi Sándor metszetgyűjteményének egyes darabjainak másolatai és Lengyel Önkormányzat tulajdonában lévő grófi család hagyatéka adta.

A kiállítást július 10-ig tekinthették meg az érdeklődők Dombóváron. A dombóvári önkormányzat örömmel adta át a lengyeli önkormányzatnak a gróf Apponyi Sándort és munkásságát bemutató kiállítás anyagát, melynek abban a községben van a legjobb helye, ahol a nagylelkű nemes utolsó évtizedeiben élt 1876-tól haláláig, és ahol a birtokai voltak.
Végső, méltó helyét a lengyeli Óvodatörténeti és Néprajzi Gyűjtemény épületében kapta meg, melynek hivatalos átadására szeptember 7-én került sor a lengyeli Falunap keretében.

Bővebben az alábbi oldalon olvashatnak:

http://www.dombomedia.hu/index.php/sport/76-vilag/5367-oda-kerult-a-tarlat-ahol-a-nemes-az-utolso-evtizedeiben-elt?fbclid=IwAR1tcZsoG8eNpB-tA5-tT6qHCereFfbODHYrlobEJptLJbHMY4mi0guLS78

____________________________________________________________________________________________________________________________

ISKOLÁS VETÉLKEDŐ:

A szeptember 13-ai natúrparki napon az iskolásoknak is szerveztünk érdekes, ismeretterjesztő játékos programot.

Dr. Szenyéri Zoltán, a natúrparki tanács tagjának és a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium igazgatójának irányításával szervezett „Mindent vagy semmit" című izgalmas, ismeretterjesztő és vidám vetélkedőn három fős csapatok vettek részt, 5-8. osztályos és 9-12. osztályos kategóriában.
Minden helyi iskolából jelentkeztek csapatok, akik a natúrpark gazdag természeti értékeivel, jelentős kultúrtörténeti örökségével kapcsolatos kérdésekre villámgyorsan tudták a választ.

A jó hangulatú délelőttöt eredményhirdetés zárta, melynek során minden csapat natúrparki csokit és oklevelet, a dobogós diákok értékes ajándékokkal gazdagodtak.
A felkészítő pedagógusoknak 1-1 natúrparki térképpel köszöntük meg a munkájukat.

Videó a vetélkedőről:

http://dombomedia.hu/index.php/videotart/33-hirado/5391-naturparki-vetelkedo-az-evfordulon?fbclid=IwAR2_A3DNWhmnuusTVCOMtsh254zEmLZ4xgT3yvLMrfhztj3NXceT0N6uZ7M

____________________________________________________________________________________________________________________________

Ismerkedés a Kapos-hegyháti Natúrparkkal

Szeptember 13-án, múlt pénteken, 1 nap híján ünnepelte a dombóvári székhelyű Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület címátadójának 1. évfordulóját.

A jeles nap alkalmából szervezett natúrparki napon a Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület „A Mi Natúrparkunk” pályázat keretén belül izgalmas játszóházzal várta a helyi óvodásokat a dombóvári Művelődési Házban, a Tinódi Házban. A kicsik játékos formában ismerkedhettek a Kapos-hegyháti Natúrparkkal.

A rendezvényt követően natúrparki almalevet kóstolhattak a gyerekek, illetve egy földgömbös szivacslabdát kaptak ajándékba.

____________________________________________________________________________________________________________________________

Elkészült a Kapos-hegyháti Natúrpark első turistatérképe

A Kapos-hegyháti Natúrpark frissen elkészült, első turistatérképének bemutatására szeptember 12-én került sor a dombóvári DÖPTE természetvédelmi bázison.
A térkép a natúrpark teljes területét bemutatja, melyen megtalálhatóak a térség bejárását biztosító turista útvonalak, valamint az egyes települések nyújtotta szolgáltatások is, helytörténeti gyűjtemények, tájházak, látnivalók, bemutatóhelyek, illetve túratippek és állandó programjaink minden évszakban.
Szabó Loránd polgármester elmondta, hogy 2 éves munka eredménye van a kezében, a natúrpark mind a 14 települése aktívan részt vett az előkészületekben.
Dr. Kiss Gábor geográfus, natúrparki szakértő egy színes előadás keretén belül bemutatta a Kapos-hegyháti Natúrpark területét, ezt követően a résztvevők vendéglátásban részesültek. Az érdeklődők a natúrparkra jellemző ételeket és italokat, például jeges erdei gyümölcs koktélt, a településeken élő nemzetiségek, a svábok és székelyek különleges és jellemző ételeit, stifoldert és padlizsánkrémes falatkákat kóstolhattak.Az elkészült térkép megvásárolható a dombóvári Tourinform Irodában 2.000 Forintért.
A térkép bemutatásáról szóló videók: 

____________________________________________________________________________________________________________________________

Biciklivel a Kapos-hegyháti Natúrpark területén

A Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület "Mi natúrparkunk!" c. pályázatának keretében 2019. július 26-án, péntek délután a natúrpark területét vették célba a Dombóvári Zöldküllő Egyesület vállalkozó szellemű bringásai. Az elsősorban országúti kerékpáros csapat számára új és izgalmas volt az erdei terep. Először a homokkal, majd a kisebb nagyobb emelkedőkkel és lejtőkkel kellett megküzdeniük.
A társaság nem tudott elmenni a természetben hagyott hulladék mellett sem, így egy kidobott autógumit is begyűjtöttek. A jó hangulatú bringázás során egy-egy megálló alkalmával Szabó Loránd polgármester ismertette a környékbeli természeti, történelmi és kulturális adottságokat, területhez fűződő apróbb történeteket.
A Dombóvár – Koszorús-domb – Kis-rét – Döbrököz – Kurbasa útvonalon összesen 25 km-t tekerő csapatot Dávid János várta sajátkezűleg készített és kemencében sütött langallóval, mely jól esett a megfáradt bringázóknak.

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Nézzétek meg a Magyar Natúrpark Szövetség Országos környezeti nevelési programsorozatának keretében elkészített, „Te is tehetsz érte! – Ébresztő, natúrpark!” című, natúrparkokat promótáló, nagyszerű kisfilmjét hosszabb verzióban is! 

Videó a Natúrparkokról: https://www.youtube.com/watch?v=5_8TNIEJRGg&t=7s&fbclid=IwAR06Edkhuc8s4GJm9l5eykFlTuH8_nXop8E_rVUPYQ3QRoHOhCeH3NCn_RI

A Kapos-hegyháti Natúrparkból részletet a 3:54-től láthattok.

A film a következő kérdésekre ad választ: 

- Mi az, hogy natúrpark?
- Mivel foglalkoznak ezek a szervezetek?
- Hol vannak natúrparkok Magyarországon?
- Miről is szólt a "Te is tehetsz érte!" programsorozat?

Köszönet a 9 programszervező natúrparknak:
Szigetköz Natúrpark, Pannontáj-Sokoró Natúrpark, Írottkő Natúrpark, Cserhát Natúrpark, Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark, Kapos-hegyháti Natúrpark, Szatmár-Beregi Natúrpark, Vértesi Natúrpark, Körösök Völgye Natúrpark.

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Országos környezeti nevelési programsorozat a hazai natúrparkokban

Tavaszi natúrpark ébresztő! – Te is tehetsz érte! - A Magyar Natúrpark Szövetség koordinációjával, az Agrárminisztérium támogatásával 2019 tavaszán a hazai natúrparkokban környezeti nevelési programok megvalósítására került sor.

A programok célja a magyarországi, miniszteri „natúrpark-címmel” rendelkező natúrparkok területén működő oktatási intézményekben tanuló diákok és családtagjaik érzékenyítése a környezeti problémák súlyának érzékelése, a saját felelősségünk tudatosítása érdekében, illetve a natúrparkok tevékenységének tudatosítása a résztvevők körében.

A rendezvénysorozat programjain több mint 1000 fő vett részt, a lezajlott rendezvényekről, illetve a natúrparkok tevékenyégéről kisfilm is készült. (film)

A programok megvalósítása során a natúrparki térségek települései aktívan részt vettek, számos iskola diákja, családjai, a települési önkormányzatok segítették a rendezvények sikeres lebonyolítását. Volt szemétszedés, környezettudaos majális, közös túra, családi vetélkedő, gyógynövényismereti foglalkozás, madárgyűrűzés, ifjúsági nap, kézműves helyi termék vásár, és még sok más.

A programsorozat több mint 30 oktatási intézmény diákját érte el, a diákok az élményekkel teli programok során kaphattak helyi identitásukat, környezettudatosságukat erősítő ismereteket.

A megvalósult programok:

ÁPRILIS 6.

Te is tehetsz érte! – Szemétszedési AKCIÓNAP a Vértesi Natúrparkban - Szemléletformálás közösen - gyermekek, erdészek, vadászok natúrparkos aktivisták közös akciója

Vértesi Natúrpark

Bővebben: itt

ÁPRILIS 26.

Natúrparki Föld Napi Kalandok

Na-Túra ismertterjesztő foglalkozásokkal, vízvizsgálattal, gyógynövényismerettel

Írottkő Natúrpark

ÁPRILIS 27.

Cserhátra fel!

Közös természetismereti óra, és túra a Zöldút mentén diákoknak, szülőknek, tanároknak

Cserhát Natúrpark

Bővebben: itt

MÁJUS 1.

Ébresztő, natúrpark! – környezettudatos Majális a Körösök Völgye Natúrparkkal – „Zöldülj! Fordulj!” játékos vetélkedő, Közlekedj okosan!, foglalkozások, Kézműves játszóház, Liget Vásár

Körösök Völgye Natúrpark

MÁJUS 4.

Ébresztő, Natúrpark! – egész napos túra a Sokoró dombjai között

Pannontáj-Sokoró Natúrpark

Bővebben: itt

MÁJUS 10.

Őseink nyomában – régészeti tájséta a Sánci-tetői földváron

„Nyomozás” a Kapos–hegyháti Natúrpark kultúrtörténeti értékei után, internetes felkészítő játékkal

Kapos–hegyháti Natúrpark

Bővebben: itt

MÁJUS 24.

Madárvédelmi nap a Cégénydányádi Kastélyparkban – játékos ismerkedés a Szatmár-Beregi Natúrparkkal

Szatmár-Beregi Natúrpark

Bővebben: itt

MÁJUS 24-25.

Multi Geocaching Homokhát - natúrparki családi nap rajz- és földikutya „szobor” készítő versennyel, szakvezetéses tájsétával és geocaching vetélkedővel

Felső-Bácska–Homokhát Natúrpark

Bővebben: itt

JÚNIUS 12.

Szemléletformáló ifjúsági nap

Szigetköz Natúrpark

Bővebben: itt

A natúrpark szervezetek munkáját többek között az alábbi szervezetek is segítették: KAEG Ravazdi Erdészeti Erdei Iskolája, Tényő Község Önkormányzata, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (Kölcsey-Kende Kastély – Cégénydányád), Csákvár Város Önkormányzata, Depónia Nonprofit Kft., Gyógy- és fűszernövénykert (Kőszeg), Kőszeg Város Önkormányzata, Dombóvár Város Önkormányzata, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kelebia Község Önkormányzata, Cvika Camping Kimle, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Ipolyerdő Zrt., Nógrád Megyei Agrárkamara.

A programok az Agrárminisztérium támogatásával valósultak meg.

A teljes cikket az alábbi linken olvashatják:

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Őskori kultúrák a Sánci-tetőn

Új tanösvény a Kapos–hegyháti Natúrparkban

A 2018 őszén névhasználati címet szerzett Kapos–Hegyháti Natúrpark gazdag kultúrtörténeti örökségének bemutatására új túraútvonal és tanösvény létesült a Tolna megyei Lengyel település közelében, Mucsi település közigazgatási területén. Az új bemutató útvonalat elsőként május elején, egy régészeti tájséta keretében jártatták be az érdeklődők.

A Tolnai-Hegyhát délnyugati részén a topográfiai és turistatérképek Sánci-tető elnevezéssel és 274 méteres magassági adattal egy fennsík jellegű kiemelkedést tüntetnek fel, amit minden oldalról meredek lejtők határolnak. E dombvonulattól északnyugat felé a Kapos folyó széles völgytalpa húzódik, nyugat felé a hegyháti dombokat mélyen feltáró Szentkúti-patak völgye található. A környező löszdombságot napjainkban nagy, összefüggő erdő fedi. Ez nem volt mindig így, évszázadokkal korábban feltehetően jóval nyíltabb volt a táj. E rejtett, ugyanakkor fekvésénél fogva mégis stratégiai jelentőségű helyen az őskori ember megtelepedésének nyomait tárták fel a régészek. Ismerkedjünk meg a Kapos–hegyháti Natúrpark e kevesek által ismert gyöngyszemével!

Egy tudós pap és egy igazi mecénás

Wosinsky Mór egy lengyel származású nemesi család sarjaként Tolna városában született 1854-ben. 1881-től Lengyel településen szolgált római katolikus plébánosként. Különös érdeklődéssel fordult a környék történetének megismerése felé. A „Töröksánc”-nak nevezett területen 1882 és 1888 között végzett ásatásokat. A mintegy 14 hektáros plató területén Közép-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű késő neolitikus kultúráját „fedezte fel”, amelyet a szakirodalom azóta is Lengyeli kultúrának nevez.

Wosinsky régészeti feltárásait gróf Apponyi Sándor támogatta, aki a birtokközpontként is szolgáló lengyeli családi kastélyban élt. A szakmai körökben hamarosan világszerte ismertté vált leleteket először itt helyezték el. A gróf azonban ragaszkodott hozzá, hogy azok múzeumba kerüljenek. A feltárt régészeti anyag nagy részét ma a Magyar Nemzeti Múzeum és szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum őrzi és mutatja be. Az 1896-ban kettejük kezdeményezésére megalapított megyei múzeum első igazgatója is Wosinsky volt.

A Lengyeli kultúra

A Wosinsky Mór által itt feltárt leletanyag az i. e. 5. évezredben Közép- és Délkelet-Európa területén létező régészeti kultúrához tartozott, s jelentős hatása volt az azt követő rézkori műveltségek kialakulására még Nyugat-Európában is. Hazai lelőhelyeinek száma ma már 300-ra tehető, amelyek jórészt a Dunántúlon találhatók.

Wosinsky a lengyeli kultúra fő jellemzői között a zsugorított helyzetű temetkezést, valamint a csőtalpas, vörös és sárga festésű kerámiákat emelte ki. Az ásatások során a mintegy másfélszáz sírból és a vermekből több ezer agyagedény, pattintott és csiszolt kőeszköz, s egyéb, csontból és agancsból készített tárgykerült elő. Különösen a színes motívumokkal díszített, talpcsöves tálak keltették fel a kutatók érdeklődését. A két feltárt sírmező közül az egyik a sánc középső részén, a másik a kettős dombbal védett délkeleti bejárat közelében helyezkedett el.

A különösen gazdag, korábban nem ismert formájú és díszítésű elemeket is szép számban tartalmazó leletanyagnak köszönhetően a lengyeli lelőhely szakmai körökben hamarosan világszerte ismertté vált. Az ide érkező magyar és külföldi vezető régészeti szaktekintélyek a helyszínen csodálták meg a leleteket. A vendégeket gróf Apponyi Sándor szállásolta el kastélyában.

A Sánci-tetőről az újkőkori leletek mellett kora-, középső- és késő bronzkori, kora vaskori és vaskori, valamint népvándorlás kori tárgyak is előkerültek. E leletek tanúsága szerint a Kapos völgyét uraló magaslat több ezer éven keresztül, szinte minden korszakban lakott volt, ami országos, sőt nemzetközi szinten is igazi régészeti kuriózum.

Pannon fellegvár

A platót körbefutó sáncokat, teraszokat már Wosinsky sem tartotta kőkorinak. A földvár mérete, szerkezete, a benne talált leletek alapján a régészek azt feltételezik, hogy jóval később, valószínűleg a vaskor elején, az i. e. 7. század végén építhették a Dunántúl déli felét birtokló pannonok.

A lapos hegytető három oldalát meredekre faragták, a letermelt földből pedig a lejtő közepén közlekedésre is alkalmas teraszt alakítottak ki. A délkeleti oldalon beékelődő, meredekfalú vízmosásnál megelégedtek a természet nyújtotta védelemmel. Az észak-déli irányú, hosszúkás dombtető U-alakú végét azonban egy széles árokkal vágták el a dombsor többi részétől – ennek az ároknak a nyoma ma is szépen kirajzolódik a déli bejáraton („lengyeli kapu”)áthaladó mélyút oldalában. Felette ma is jól látható a valószínűleg az egykori kaputoronyhoz tartozó, mesterségesen megmagasított domb, valamint a dombélen hozzá csatlakozó sánc, illetve az alatta körbefutó teraszozás. A földvár északi végében szintén két kiemelkedés és a hozzá kapcsolódó sáncok jelölik ki markánsan a másik kijáratot („kurdi kapu”). A sáncmű peremén a helyben bőven található nyersanyagból, fatörzsekből és földből emelt palánkfal futhatott körbe, s a zárókapukat is fából készítették. A keleti oldalon a teraszozás egy helyen megszakad, enyhe lejtő fut át rajta a Papdi-árok irányába – itt vezethetett a mindennapokban használt út a víznyerő helyhez („papdi kapu”).

Mit rejt még a föld?

E méltán világhírű sánci-tetői őskori lelőhely teljes körű régészeti feltárása máig nem történt meg. Wosinskyt követően Tompa Ferenc 1928-ban végzett ásatásokat a területen. Az ezredforduló környékén Miklós Zsuzsa mérte fel és rajzolta újra a földvárat. Az utóbbi időben a lelőhely egyik fontos kutatója Zalai-Gaál István volt. A német egyetemeken oktató és német nyelven publikáló szakember életének utolsó szakaszában Dombóváron élt. Sánci-tetői kutatásai publikálás hiányában sajnos nem váltak közkinccsé.

A natúrpark fontos célja, hogy a Kapos–hegyháti Natúrpark e kiemelkedőkultúrtörténeti emléke a tudományosság szempontjait és a helyi közösségek érdekeit egyaránt szem előtt tartva, ugyanakkor jelentőségének megfelelő mértékben hasznosuljon a jövőben. Ennek első, az újonnan létrejött natúrpark keretei között reálisan vállalható lépése volt a tanösvény kialakítása.

Egyedi bemutató útvonal

A túra kezdőpontján, a Wosinsky Mór emlékszobor és az itt álló tölgymatuzsálem közelében nyitótábla fogadja a látogatókat, bemutatva a látnivalókat, valamint térképes és szöveges formában feltüntetve a tanösvény bejárásához szükséges legfontosabb információkat. A tanösvény későbbi szakaszain QR-kódok segítségével mélyedhetünk el a régészeti feltárások által feltárt részletekben.

A piros T jelzésű bemutató útvonal első szakasza az ősi erődítmény nyugati oldalán, az egykori árok feltöltődött, így ma 8-10 méter széles, meredek oldalakkal határolt, teraszszerű felszínt alkotó nyomvonalán fut. Ezt követően az északi kapun lépünk be az erődített telep belsejébe, majd a sánc keleti peremén haladunk végig. A mindössze 1,8 km hosszú túra végpontján pihenőhely várja a szellemi táplálékkal már „jóllakott” tanösvény-járókat.

A sánci-tetői új jelzett túraútvonal és bemutatóhely a Kapos–hegyháti Natúrpark Egyesület, a térség állami tulajdonban lévő erdeinek vagyonkezelője, a Gyulaj Zrt., valamint a natúrpark kezdeményezője, Dombóvár Város Önkormányzata együttműködésében jött létre.

A tanösvényt idén május elején egy-egy régész és botanikus szakember által vezetett tájséta keretében vetették birtokukba a fiatalabb és idősebb természetjárók. A nyitórendezvény a Magyar Natúrpark Szövetség által koordinált, az Agrárminisztérium által támogatott, „Te is tehetsz érte! – Környezeti nevelési programsorozat natúrparkjainkban” című projekt keretében szervezte a natúrpark munkaszervezete.

A tervek szerint idén nyár elejétől a természetjárók már egy turistatérképet is forgathatnak a Tolna és Baranya megyék határán lévő natúrparkban szervezett túráik során. A TermészetBúvár 2018/4. számában részletesen is bemutatott Kapos–hegyháti Natúrpark gazdag táji örökségéről és programkínálatáról bővebb információ olvasható a www.kaposhegyhatinap.hu honlapon. 

Videó a túráról:
https://www.youtube.com/watch?v=xPiJePAeyWw&fbclid=IwAR1WQEanUhn35jmAMMnxe_Ii1BxiTqigQVqH4oI8LKEPKGKk5S2GBfEmkhU&app=desktop

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Mi is tettünk érte! – családi programok a Kapos–hegyháti Natúrparkban

Május 10-én, pénteken családi programok zajlottak a Kapos–hegyháti Natúrpark kiemelkedő jelentőségű kultúrtörténeti örökségi helyszínein, a lengyeli „Sáncon” és az Apponyi-kastély parkjában. Amíg a fiatalok a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló kastélypark különleges látnivalóival ismerkedtek játékos formában, a szülők és a kísérő pedagógusok régész és botanikus szakemberek segítségével járták be Sánci-tetőt, ahol megismerhették az újkőkorszaki (neolitikumi) lengyeli kultúra nemzetközi szinten is elsőként feltárt lelőhelyét, valamint a később, a vaskorban kialakított, majd évszázadokon keresztül lakott erődített telepet, további megcsodálhatták a hegyháti erdő tavaszi növénypompáját.

A natúrparki program nem titkolt célja volt, hogy a későbbiekben a natúrparkban élő családok és a natúrparki településeken működő oktatási-nevelési intézmények diákcsoportjai gyakrabban keressék fel kirándulások keretében ezeket a helyszíneket. Ezt elősegítendő e rendezvény alkalmából adták át a szervezők a Kapos–hegyháti Natúrpark Egyesület és a Gyulaj Zrt. együttműködésében elkészült Sánci-tetői tanösvényt.

A mindvégig jó hangulatú családi programot a Magyar Natúrpark Szövetség által koordinált, az Agrárminisztérium által támogatott, „Te is tehetsz érte! – Környezeti nevelési programsorozat natúrparkjainkban” címűprojekt keretében szervezte a Kapos–hegyháti Natúrpark Egyesület.

A 2018 őszén névhasználati címet szerzett natúrpark munkaszervezete az év minden szakában szervez gyalogos és kerékpáros tájsétákat a helyi közösségek tagjai és az ide érkező turisták számára, törekedve e különleges, azonban országos szinten kevéssé ismert kincseket rejtő natúrparki táj gazdag természeti és kulturális örökségének minél szélesebb körben történő megismertetésére.

Videó a családi programról:

https://www.youtube.com/watch?v=iFZZO94iAzE

_____________________________________________________________________________________________________________________________

16 finomság lett minősített natúrparki termék

A Városháza kistanácskozó termének asztalán november 28-án olyan termékek sorakoztak, melyek mindegyikét a Kapos-hegyháti Natúrpark területén készítették.

Azokat a Dombóvár és 13 környékbeli település összefogásával létrehozott natúrpark menedzselését végző egyesület elnökségi tagjai gyűjtötték össze abból a célból, hogy minősítessék azokat. A helyi termelőknél, iparosoknál, kézműveseknél és mesterembereknél az említett civil szervezet vezetői korábban kóstoláson vettek részt és az általuk kiválasztott finomságokat bocsátották bírálatra.
A város polgármestere vezette a rendezvényt, ő mutatta be a különböző termékeket és azok készítőit.
- Az utóbbiak között országosan ismert borász és jóhírű méhész is van, de akad olyan élelmiszeripari mérnök, aki gyümölcsitalok előállításával foglalkozik, illetve cukrászmester, ő korábban számos turisztikai célra szánt kézműves édesség fejlesztésével foglalkozott - mondta Szabó Loránd.
A puszedlit, a homoktövisitalt, a mézet, bort, a Rákóczi-túróst és még számos más - a Kapos-hegyháti Natúrpark területéről származó - finomságot a civil szervezet vezetősége mellett egy független szakmai zsűri is pontozta. Az étkeket, illetve az italokat íz- és illatviláguk, színük, állaguk, kóstolási összhatásuk, valamint ötletességük, egyediségük alapján bírálták. Összesen 16 termék „ment át a szigorú rostán”. A legkiválóbbak mindegyike meg fogja kapni a natúrparki minősítő matricát, amit büszkén ragaszhatnak fel csomagolásukra a készítők.

A Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület elnöksége azt tervezi, hogy a tél folyamán be fog nyújtani egy olyan pályázatot, aminek a támogatásával speciális képzésben részesítheti a helyi termelőket. A cél az lesz, hogy az érintettek megismerjék vállalkozásuk felfuttatásához a rájuk és tevékenységükre vonatkozó jogszabályi hátteret, a különböző tanúsítványok megszerzésének módszertanát, illetve a piacra jutásuk könnyítését szolgáló furfangokat. Szeretnék elősegíteni azt is, hogy a minősítő matricát már kiérdemelt, vagy arra esélyes termékeket gazdáik továbbfejlesszék, a csomagolást és annak dizájnját minden már hasonló ételtől, vagy italtól könnyen megkülönböztethetővé, különlegessé tegyék.

http://dombomedia.hu/index.php/sport/82-onkorm1/38...

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Új natúrparki értékek is Tolna Megye Értéktárában

2018. november 25. 19:23

13 értékkel gyarapodott a Tolna Megyei Értéktár. Természeti környezet kategóriában került bele a kurdi földtani alapszelvény és ősmaradványai.

A Tolna Megyei Értéktár Bizottság november eleji ülésén megszületett döntése alapján a Tolna Megyei Értéktár három kategóriában újabb 13 értékkel gyarapodott, melyek közül kettő hazánk legújabb táji léptékű, közösségi alapú összefogásának, a Kapos–hegyháti Natúrparknak a működési területén található.


Kulturális örökség kategóriában került be a megyei értéktárba a Lengyeli kultúra. A Dunántúl jelentős részén a késő neolitikum végét és a kora rézkor elejét meghatározó Lengyeli kultúrát Wosinsky Mór az általa 1882-től feltárt őskori temető sírjaiban és a hozzá tartozó településen talált leletek alapján különítette el, és nevezte el a közeli Lengyel községről, ahol a terület akkori birtokosainak, az Apponyi családnak a kastélya áll. A Lengyeli kultúra a kőkor és a rézkor határán tényleges elterjedési területén is túlmutatóan meghatározó hatással volt egész Közép-Európa őskori történelmének alakulására, így régészeti anyagának feltárása, elkülönítése az egyetemes kulturális örökségnek is kiemelten fontos része.

Mucsi Sánci-tetői őskori földvár odvas keltikékkel

Természeti környezet kategóriában került be Tolna Megye Értéktárába a kurdi földtani alapszelvény és ősmaradványai. Az alig 1100 lélekszámú Tolna megyei kistelepülés, Kurd neve nem ismeretlen a geológus szakemberek előtt. Országos, sőt nemzetközi szintű ismertségét a területén előforduló agyagos-homokos kőzeteknek és az azokból előkerült, mintegy 8-7 millió éves ősállatok maradványainak köszönheti. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen. Közülük egy csigát, a Viviparus kurdensis nevű fiallócsigafajt a faluról neveztek el. A feltárások egyikét – mivel országos szinten a legjobban képviseli e földtani képződményt – földtani alapszelvénnyé nyilvánították.
A natúrparki egyesület mind a Lengyeli kultúra leleteit rejtő Sánci-tetői őskori erődített telep, mind a kurdi földtani alapszelvény környékére rendszeresen szervez tájsétákat, amely alkalmak során neves régész, illetve geológus és geográfus szakemberek mutatják be az érdeklődőknek e jeles helyeket.
A megyei értéktárba újonnan bekerült natúrparki értékeket a Kapos–hegyháti Natúrpark Egyesület, mint a Kapos–hegyháti Natúrparki Tájegységi Értéktár működtetését ellátó szervezet terjesztette fel a megyei értéktár bizottság felé. A közeljövőben várhatóan új elemekkel bővül a 2017-ben hazánkban elsőként létrehozott natúrparki tájegységi értéktár is.
Kiss Gábor nyitóképén a kurdi földtani alapszelvényt bemutató geotúra.

http://greenfo.hu/hirek/2018/11/25/uj-naturparki-e...

___________________________________________________________________________________________________________________________

Új natúrpark alakult Magyarországon

A Kapos-hegyháti Natúrpark megalakulásával létrejött hazánk tizenkettedik natúrparkja. A Kapos-folyó völgyére és a szomszédos dombvonulatokra felfűződő natúrpark kialakítását a dombóvári önkormányzat kezdeményezte és koordinálta.

Tizennégy Tolna és Baranya megyei település - Dombóvár, Csibrák, Döbrököz, Dúzs, Kalaznó, Kisvejke, Závod, Kurd, Lengyel, Mágocs, Mekényes, Mucsi, Nagyhajmás és Hőgyész - együttműködésével új natúrpark alakult hazánkban. A névhasználatához való miniszteri hozzájárulást igazoló oklevelet az agrártárca természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a szeptember 14-én Lengyelen tartott ünnepségen adta át a Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület alelnökének, Fóris Dórának.

- A folyamatosan bővülő számú natúrparkok hozzájárulnak hazánk természeti értékeinek és a helyi termékeknek a minél szélesebb körben történő megismertetéséhez - hangsúlyozta Balczó Bertalan. - A natúrparkok működési feltételeit négy pillér - a táji, természeti és kulturális örökség megőrzése, a környezeti nevelés, a fenntartható térségfejlesztés, valamint a fenntartható ökoturizmus - határozza meg. Tárcánknál már zajlik az az előkészítő munka, ami a natúrparkok szabályozását miniszteri rendeleti szintre emelné. A natúrparkok tervszerű fejlesztése érdekében 2013 óta működik együtt a környezetügyért felelős államtitkárságunk, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a Magyar Natúrpark Szövetség, valamint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat. Nagy öröm volt megtapasztalni azt, hogy a Kapos-hegyháti Natúrpark megalakulása során a szervezők nagy szakmai elhivatottságról, alaposságról és áldozatos munkáról tettek tanúbizonyságot. A dombóvári önkormányzatnak és Szabó Loránd polgármesternek külön szeretném megköszönni azt, hogy a natúrparki kezdeményezés koordinálását felvállalta és annak motorja volt. A Kapos-hegyháti Natúrpark létrejöttével immár tucatnyi natúrpark működik hazánkban. Ezzel a bővüléssel a natúrparki hálózat együttesen a települések 8,3 százalékára, az ország területének pedig 7,8 százalékára terjed ki.

A Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület alelnöke az ünnepségen arról beszélt, hogy nagy öröm számára ez a nap, hiszen hosszadalmas munka után a kezében tarthatja a fáradozásuk gyümölcsét. A civil szervezet több mint két év alatt készítette el azt a szakmai anyagot, amit a natúrparki cím elnyerése érdekében idén februárban terjesztett fel az Agrárminisztériumhoz a natúrpark megalakulása lehetőség és felelősség is egyben.

- A natúrpark megalakulása lehetőség és felelősség is egyben - emelte ki Fóris Dóra. - Ez az előrelépés új nézőpontot és új identitást is adhat a térségben élőknek. A cím elnyerésével fellendülhet a turizmus. A helyi termékeket és értékeket országosan is sokan megismerhetik. Mostantól különböző idegenforgalmi prospektusokra, helyi gazdák által termelt árukra és kézműves termékek csomagolására is felkerülhet a natúrpark hivatalos logója.

Básthy Béla, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke nagyon várja már azt, hogy együtt dolgozhassanak az új cím nyerteseivel.

A hivatalos cím átadása és a köszöntők után a dombóvári városvezető osztotta meg élményekkel teli beszámolóját a natúrparkról.

- A natúrparki cím elnyeréséhez szükséges előkészítő munka ideje alatt a települési vezetők, önkormányzati képviselők, a civil szervezetek és a gazdasági szereplők képviselői igazi közösséggé váltak - mondta Szabó Loránd. - Szerencsések vagyunk, hiszen egy olyan vidéken élünk, ahol nagyszerű természeti értékek vannak, őseink hatalmas kulturális vagyont hoztak össze legyen az épített érték, néphagyomány, vagy tárgyi emlék. Mostantól a felelősségünk még nagyobb, hiszen ezt a natúrparki címet meg is kell tölteni tartalommal. Ez el fog kezdődni már az óvodákban, az általános iskolákban és a középiskolákban.

Az ünnepélyes eseményeket követően a városok és a falvak hagyományőrző csoportjai, illetve szólistái mutatkoztak be a színpadon, eközben pedig aki megéhezett, az a natúrpark településein termelt alapanyagokból készített finom lecsót kóstolhatta meg. Ebéd után Szabó Gábor vincellér helyi pincészetében borkóstolón vehettek részt a meghívottak. Emellett a lengyeli templomkertben a Kapos-hegyháti Natúrpark települései standjaiknál a féltve őrzött természeti, épített és kulturális értékeiket, valamint egyedi termékeiket mutatták be.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM(AM Sajtóiroda)

Részletek az alábbi oldalakon olvashatóak:

http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszter...

http://greenfo.hu/hirek/2018/09/16/uj-naturpark-al...

http://www.infodombovar.hu/hirek/olvas/megalakult-...

http://dombomedia.hu/index.php/sport/20-kozelet/33...

http://www.orientpress.hu/cikk/2018-09-14_egyre-ne...

https://magyaridok.hu/belfold/megalakult-a-kapos-h...

_____________________________________________________________________________________________________________________________

A TermészetBúvár magazin 2018/4. számában megjelent írás a Kapos-hegyháti Natúrparkról:

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Neves szakemberek segítik a natúrpark szakmai munkáját

A natúrparki szakmai háttértanulmányban rögzítettekkel összhangban megalakult a Kapos–hegyháti Natúrpark Tanácsa. Az országos hírű szakemberek részvételével létrejött szakmai tanácsadó testület kiemelt feladata a natúrpark szakmai munkájának stratégia szintű tervezése, segítése.

A tervek szerint a natúrpark a bevont szakemberek irányításával zajló országos és nemzetközi szintű kutatások mintaterülete lesz, ezzel is hozzájárulva a térségről rendelkezésre álló ismereteink bővítéséhez. Mindez nem csak a natúrpark természeti-táji örökségének megőrzését segítheti elő, hanem ezen értékek helyi közösségek érdekeit közvetlenül is segítő hasznosítását is, például natúrparki helyi szakvezetők képzésén vagy a helyi termékek és szolgáltatások körének bővítésén keresztül.

Az április 5-én, a dombóvári Szigeterdő lakótornyában megtartott alakuló ülésen a natúrparki tanács Szabó Loránd, a natúrparki egyesület elnökségi tagja, Dombóvár Város polgármestere elnökletével, hét szakember részvételével alakult meg. A tagok az alábbi elméleti és alkalmazott tudományterületeket képviselik: Fóris Dóra – növénytan, Nagy Sándor – madártan, környezeti nevelés, dr. Farkas Sándor – állattan, ökogazdálkodás, dr. Varga Dániel – környezetgazdálkodás, vízi ökológia, dr. Kiss Gábor – földtudományi természetvédelem, ökoturizmus, dr. Szenyéri Zoltán – nemzetiségi földrajz, dr. Szabó Géza – régészet, Szabó Loránd – település- és térségfejlesztés. Az ülésen elhangzott, hogy a közeljövőben más tudományterületek képviselete is kívánatos, a natúrpark táji adottságai alapján különös tekintettel például az erdészettudományra. (2018.04.27.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön

A mondás a híres környezetvédelmi aktivistától, David Browertől származik és ez a mottója a Föld Napjának, amit április 22-én ünnepelnek meg immár a világ közel 200 országában.

A város önkormányzata idén a Szivárvány Óvodával és a Zöld Liget Óvodával, valamint a Tinódi Ház Nkft-vel közösen próbálta a környezet- és természetvédelem fontosságára ráirányítani a település lakóinak figyelmét.

Az előbbi intézmény évekkel ezelőtt csatlakozott az „Egy gyerek, egy palánta” elnevezésű programhoz. Azóta minden esztendőben a Föld Napja alkalmából a Szivárvány Óvoda udvarát csinosítják a pedagógusok, a dajkák, a csöppségek és szüleik. Nekik ezúttal a kaposszekcsői Partner in Pet Food Hungária Kft. dolgozói is besegítettek, aki lefestették a kis házakat és rendbe tették az ágyásokat. Azokba és öt ládába április 23-án virágokat, valamint fűszerpalántákat ültettek a gyerekek. A növényeket ők is öntözik és gondozzák, az utóbbiakat pedig fel is használják, például a kicsinyek nagyon szeretik az olyan limonádét, amibe mentaleveleket is tesznek.

Egy másik helyszínen - a Tinódi Ház előtti téren - előbb a Nita Dance Klub táncosai varázsoltak fergeteges hangulatot, majd a látványos előadás után a Zöld Liget Óvodába járó gyerekek és szüleik festették fel az aszfaltra Michael Jackson „Earth Song” című számának szövegét angolul és magyarul.

- A „Föld dalának” nagyon fontos a mondanivalója, hiszen nem elég soha arra figyelmeztetni az embereket, hogy a bolygónk készletei végesek - emelte ki Szabó Lóránd polgármester. - Ezt például jól mutatja a klímaváltozás. A mai nemzedékeknek nagyon sokat kell tenniük azért, hogy ne az utolsó óráit számoljuk meg a Földnek. Dombóváron az önkormányzat jóvoltából számtalan alkalommal hívjuk fel a környezet- és természetvédelem fontosságára a figyelmet. Remélem, hogy ez az értékmentő és -teremtő szemlélet szépen lassan begyűrűzik majd az óvodai nevelésbe, illetve az iskolai oktatásba.

A képviselő-testület vezetője arról is beszélt, hogy a város 13 környékbeli településsel együtt nemsokára elnyeri a „Kapos-hegyháti Natúrpark”-címet. Ráadásul sikerült az Európai Uniótól forrást szerezni arra, hogy a következő években izgalmas, tömegeket megmozgató környezet- és természetvédelmi programokat tartsanak. (2018.04.23.)

Föld dala

Mi van a napkeltével?

Mi van az esővel?

Mi van azokkal a dolgokkal, amiket azt mondtad, hogy elnyerünk?
Mi van a gyilkos mezőkkel?

Van-e idő?
Mi van azokkal a dolgokkal, amire azt mondtad, hogy a tiéd és az enyém?

Megálltál-e valaha, hogy észrevedd mindazt a vért, amit ezelőtt ontottunk?

Megálltál-e valaha, hogy észrevedd a síró Föld könnyező partjait?

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Ismeretterjesztő séta a sánchoz és a tóhoz

A Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület április 14-én túrázni hívta a környék természetjáróit, akik a lengyeli sánccal és a mekényesi Fancsali-tóval ismerkedhettek meg.

A Gyulaj Zrt-nek a szentkúti kunyhójánál gyűltek össze a reggeli órákban mintegy húszan, ők előbb a környezetkímélő energiák használatával működő ökoházba néztek be, majd annak udvarán Fóris Dórának az előadását hallgatták meg. A Kapos-hegyháti Natúrpark civil tagozatának elnökségi tagja a tavaszi lombfakadás után jelenleg virágzó növényekről tartott ismertetést. Beszélt az erdő különböző szintjeiről, az azokat alkotó fákról, cserjékről és lágyszárúakról. Felsorolta és bemutatta azokat a fajokat, amikkel a környéken túrázók találkozhatnak gyaloglásuk során.

Dr. Szabó Géza régész elmondta, hogy Wosinsky Mór 1881-ben került Lengyelre papnak. A tudós lelkész egy évvel később a terület birtokosával, gróf Apponyi Sándorral közös sétakocsikázásuk során az egyik dombhoz érve annak a véleményének adott hangot, hogy azt nem a természet alakította olyanná, mint azt látható, hanem emberi kéz. Egy évvel később az uraság támogatásával ásatásokba fogott és hét esztendőn keresztül kutatta az akkor „Töröksáncnak” nevezett részt. Munkája során Közép-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű neolitikus telepét tárta fel, melyet később lelőhelyéről „lengyeli kultúrának” neveztek el. Az időszámításunk előtti 5. és 4. század fordulóján létrehozott földvár rengeteg kincset rejtett, onnan többezer vörösre és sárgára festett agyagedény, hasított és csiszolt kőeszköz, valamint csonttárgy került elő. Wosinsky Mór tanulmányozni tudta a földbe vájt, méhkas alakú lakásokat és azokat a sírokat is, melyekbe zsugorított helyzetben temették el a halottakat.

- Számos példa van arra, hogy miként lehet jól hasznosítani egy régészeti lelőhelyet - emelte ki dr. Szabó Géza. - Nemrégiben a németországi Heinenburgban és a horvátországi Vucedolban az Európai Unió támogatásával alakítottak ki egy-egy olyan világszínvonalú turisztikai látványosságot, mely remekül szolgálja múltunk megismerését. Bízom abban, hogy a Kapos-hegyháti Natúrpark fejlesztése során sikerül egy olyan kiállítóhelyet létrehozni, mely a lengyeli sánc nemzetközi jelentőségű késő újkőkori és a kora rézkori értékeit a nagyközönség elé tárja. Ez nemcsak lehetőség a számunkra, hanem szinte kötelezettséget is ró ránk.

Az ismeretterjesztő előadásokat követően a társaság egyik fele Fóris Dóra vezetésével a mekényesi Fancsali-tóhoz gyalogolt, másik része pedig dr. Szabó Gézával a lengyeli sánchoz tett túrát. (2018.04.13.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Hat fejlesztési tervről hallhattak az egykori dombóváriak

Április 7-én az elszármazottak találkozójára várta a város önkormányzata azokat az egykori dombóváriakat, akik tudományos, sport, közéleti, vagy művészeti tevékenységüket kimagasló színvonalon végezték, vagy jelenleg is azt teszik.

Korábban rendszeres résztvevője volt ezeknek az összejöveteleknek többek között Buzánszky Jenő, Ivanich Miklós és Pataki Ferenc. Mindhárman a helyi gimnáziumban tanultak és érettségiztek, majd innen elindulva lettek valamennyien világhírűek, az előbbi sportolóként, a középső muzsikusként, az utóbbi pedig különleges matematikai képessége révén. A település képviselő-testülete díszpolgárrá választotta őket és rendszeresen meghívta mindegyiküket a város különböző rendezvényeire. Ők örömmel tettek eleget az invitálásoknak és látogattak vissza időről időre szülőhelyükre. Az olimpiai bajnok és világbajnoki második helyezett labdarúgó 2015-ben, a zongoraművész 2016-ban, a fejszámoló pedig tavaly távozott az élők sorából, így ők már örök hiányzói lesznek az elszármazottak találkozójának.

Ez alkalommal a program a Helytörténeti Gyűjtemény felkeresésével indult, ahol Takács Istvánné helytörténész mutatta be az idén megújult tárlatot, majd a Városháza Ujváry termében látta vendégül a résztvevőket Szabó Loránd polgármester. Számukra elsőként a Dombó TV-nek a település 2017. évi történéseiről készített filmjét vetítette le, majd a település jövőjét meghatározó hat fejlesztési tervről adott tájékoztatást. A „Tüskei Ipari Park” cím megszerzésétől, Gunarasfürdő további modernizálásától, a Kapos-hegyháti Natúrpark létrehozásától, valamint az egészség-, a klíma- és a Helyi Akció Csoport-program elindításától azt reméli az önkormányzati vezető, hogy megélénkül a település gazdasága, ennek köszönhetően további munkalehetőségek adódnak, a fiatalok nem költöznek el, hanem tanulmányaik befejezését követően itt maradnak szülőhelyükön, nő a turisták száma, javul az itt lakók életminősége, valamint megújul a leromlott állapotú közterületek, illetve épületek egy része is.

Mielőtt buszos településnézésre indultak az elszármazottak, Szabó Loránd még felavatta azt a Városháza falára elhelyezett két kőtáblát, melyekre Dombóvár fejlődésének 20 legfontosabb eseményét és azok időpontjait vésték. (2018.04.13.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Tanácsadóként segítik az értékteremtő munkát

A szigeterdei lakótoronyban április 5-én megalakult a Kapos-hegyháti Natúrpark Tanácsa.

Neves szakemberek felkérésével egy olyan szervezet jött létre, mely a Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület munkáját fogja segíteni szakmai és koordinációs tanácsadóként, kiemelt feladata a stratégia szintű tervezés lesz.

Tagjait a tudományos élet különböző területeiről válogatták össze, így van köztük geológus, ornitológus, biológus, öko- és környezetgazdálkodásban, illetve természetvédelemben jártas tudós, botanikus, nemzetiségi földrajzos és történész, település- és térségfejlesztő, valamint régész is. A szakemberek - Fóris Dóra, Nagy Sándor, dr. Farkas Sándor, dr. Varga Dániel, dr. Kiss Gábor, dr. Szenyéri Zoltán, dr. Szabó Géza és Szabó Loránd - bemutatkozásuk után felvázolták azokat a kutatási és terepgyakorlati terveiket, melyek elvégzésével hozzájárulhatnak a natúrpark területéhez tartozó 14 település múltjának és jelenének eddigieknél jobb megismeréséhez. Mindez nemcsak a természeti-táji örökség megőrzését szolgálhatja, hanem ezen értékek helyi közösségek érdekeit közvetlenül is segítő hasznosítását is, például a natúrparki helyi szakvezetők képzésén, vagy a helyi termékek és szolgáltatások körének bővítésén keresztül.

A résztvevők arról is beszéltek, hogy főiskolásokat, egyetemistákat is be kívánnak vonni a munkába. Ahhoz különböző pályázatokon próbálnak majd támogatást szerezni. A Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület partnere lesz ebben a tanácsadó testületének, infrastrukturális hátteret, szállást és ellátást biztosít majd a kutatóknak. Tőlük cserébe a civil szervezet megkapja vizsgálataik eredményeit, azokat nemcsak különféle kiadványokban fogják publikálni, hanem fejlesztési programjaik elkészítéséhez is felhasználják. Az elképzelések között az is szerepel, hogy a különféle témákról ismeretterjesztő előadásokon számolnak majd be a szakemberek.

Az ülésen az is elhangzott, hogy a közeljövőben más tudományterületek képviselőit is szeretnék bevonni a munkába, a natúrpark táji adottságai alapján különös tekintettel például az erdészettudományra. (2018.04.06.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Hazai csapatok szerezték meg az első három helyet

Az Országos Natúrpark Vetélkedő területi fordulóját április 5-én először rendezte meg a Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület. A Szigeterdőben lebonyolított megmérettetésen 17 helyi és környékbeli diákcsapat adott számot a tudásáról.

A dombóvári, a gyönki, a döbröközi, valamint a dalmandi felső tagozatos tanulóknak olyan természet-, környezet- és honismereti, valamint néprajzi, illetve épített örökséggel kapcsolatos feladatokat kellett kilenc állomáson megoldaniuk, melyeket Fóris Dóra, a Kapos-hegyháti Natúrpark civil tagozatának elnökségi tagja, illetve Kiss Gábor, az Izra Bt. szakértője állított össze.

A középkori lakótoronynál tartották az értékelést és az eredményhirdetést. A győzelmet a helyi József Attila Általános Iskola „Arceparék” csapata szerezte meg. A második helyen az ugyancsak az újdombóvári alapfokú oktatási intézmény „Marharépák” gárdája végzett. Harmadik a Belvárosi Általános Iskola „Miki egér” együttese lett. A nyertes társaság jogot szerzett arra, hogy résztvevője legyen az Országos Natúrpark Vetélkedő döntőjének, amit a Pannontáj-Sokoró Natúrparkban bonyolítanak le. A legjobbaknak Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere adta át az okleveleket és tárgyjutalmakat.

A remekül sikerült verseny létrejöttét a helyi Dombó Tölgy Kft. szponzorálta. A cég ügyvezetője, Szabóné Albert Barbara elmondta, hogy számára nagyon fontos a természet és a környezet védelme, ezért is döntött úgy, hogy támogatja a verseny lebonyolítását. (2018.04.06.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Kétkerekűvel közlekedni egészséges

A kerékpározás egészségre gyakorolt kedvező hatásairól és a biztonságos biciklis közlekedésről hallhattak előadásokat azok az érdeklődők, akik április 4-én részt vettek a Városházán a Dombóvári Zöldküllő Egyesület által szervezett konferencián.

A tanácskozás felvezetéseként az egyik leghíresebb kerékpárgyártó cég - a Kellys Bike Company - magyarországi képviselője, Födrős Anna mutatta be új típusú biciklijeiket a Tinódi Ház előtti téren az arra járóknak, akik a különböző modelleket ki is próbálhatták.

A kerékpározás helybeli szerelmeseivel zsúfolásig telt meg a Városháza Ujváry terme, ahol a konferenciát Szabó Loránd polgármester nyitotta meg. Az önkormányzati vezető köszöntőjét követően a Tolna megyei kerékpáros infrastruktúráról, a Siófokot Péccsel összekötő - Tamásit és Dombóvár is érintő - bicikliút építéséről, a Kapos-hegyháti Natúrpark kerékpáros útvonalairól, a Dombóvári Zöldküllő Egyesület terveiről, a hazai biciklis szervezetek rendszeréről, valamint a helyi Zöldliget Óvodában a gyerekek körében nagy népszerűségnek örvendő „Ovi-jogsi”-programról hallhattak tájékoztatót az érdeklődők.

A hét előadó - Sulyok Balázs, Tolna megye főépítésze, Pénzes Erzsébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnökségi tagja, dr. Kiss Gábor, a Kapos-hegyháti Natúrpark szakértője, a Zöldliget Óvoda két pedagógusa, Vajdics Hajnalka és Csapó Edina, valamint Dudás Nikolett és Nagy András, a Dombóvári Zöldküllő Egyesület két elnökségi tagja - a kerékpározás egészségre gyakorolt kedvező hatásairól is beszélt.

A rendezvény megvalósítását az Új Kezdet Roma Egyesület támogatta, mely az „Erősödő Civil Közösségek” Dél-Dunántúlra meghirdetett pályázatán forrást nyert el a helyi társadalmi szervezetek bemutatkozására és a velük való együttműködés erősítésére, valamint új partnerek bevonására. (2018.04.06.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Önkéntesek csinosították a közterületeket

Közös településszépítésre hívta április 4-én a város önkormányzata a helybelieket.

A Tinódi-szobornál szép számban gyűltek össze azok a lokálpatrióták, akik részt kívántak venni a „Felszabadultan” elnevezésű társadalmi munka akcióban. Az önkormányzat hat „Természetesen Dombóvár” felirattal ellátott ládát helyezett ki a belvárosban, amikbe aztán az önkéntes segítők Szabotin Gábor városgondnok, valamint a Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület két vezetőségi tagja - Dávid Gyula és Fóris Dóra - irányításával ültettek be Magyarországon honos, csüngő és talajtakaró növényeket. Azok lombkoronáikkal és virágaikkal fogják majd díszíteni a közterületeket. (2018.04.06.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Téltemető túra zimankóban

Az elmúlt esztendőkben már hagyománnyá vált, hogy a hideg téli időszakot február végén egy túrával űzik el a dombóváriak. Idén sem volt ez másként: február 24-én a város lakói közül sokan mindent megtettek azért, hogy már ne kelljen sokáig hordani a nagykabátot.

A „Téltemető túra” a Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület Gyár utcai székhelyéről indult, ám mielőtt a résztvevők nekivágtak a 18 kilométeres távnak, a regisztrációt követően egy-egy korty pálinkával „melegítettek be”. A lélekerősítő ital elfogyasztása után - valószínűleg a dermesztő hidegnek köszönhetően - a korábbi évekhez képest kisszámú, ám annál lelkesebb csapat vágott neki a Csurgópusztáig vezető gyalogútnak. Miközben a túrázók elhaladtak a mágocsi vadászház mellett, felbandukoltak a Koszorú-dombra, befordultak a Vejkei-sarkon és elérték a Kisréti-tetőt, addig Csutorás Róbert irányításával megtörtént a reggel levágott két disznó feldolgozása a Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület Gyár utcai székhelyén. A böllér és segítői a rendezvény díszvendégével - az ökölvívóként felnőtt Európa-bajnoki címet, juniorként pedig világbajnoki aranyérmet szerzett Bacskai Balázzsal - közösen kolbászt és hurkát, valamint pecsenyének való húst készítettek, Közben azok is autóbuszra szálltak, akik vagy a Csurgópusztáról a csurgói vadászházig és onnan a kiindulópontig visszavezető 4 kilométeres, vagy a Kisréti-tetőt is elérő 7,4 kilométeres gyalogtúrát választották szombati szabadidős tevékenységül. A hosszabb útnak délelőtt nekiindulók az első néhány kilométer kivételével végig az erdőben haladtak. A természet csodaszép arcát mutatta meg nekik, hiszen a magasabban fekvő domboldalak tisztásain a lehullott hó magassága majdnem a 30 centimétert is elérte, a fák ágaira pedig ráfagyott a szitáló eső. Őket, a Kapos-hegyháti Natúrpark másik négy településéről - Döbröközről, Kurdról, Závodról és Mucsiból - hozzájuk csatlakozókat, valamint a rövidebb túrára vállalkozókat forró citromos teával, valamint egy finom péksüteménnyel - a kurdi csigával - vendégelték meg a szervezők.

A dombóvári Gyár utcába visszaérkezők többsége fáradtan, de élményekkel gazdagodva szállt le az autóbuszokról. Nekik Balaskó János zenekara muzsikált, a kicsiket pedig Ricsi bohóc szórakoztatta. Aki megéhezett, az megkóstolhatta az időközben megsütött disznótoros finomságokat foszlós kenyérrel és savanyúsággal körítve. Az uzsonnát követően tartották a városi pálinkaverseny eredményhirdetését. Ezúttal 15 nevező 54 mintáját kóstolta meg a döbröközi Schmieder Pálinkafőzde munkatársa, Gál Péter vezette zsűri. A három kategóriába - gyümölcs, párlat és törköly - sorolt nedűk készítői közül Kohner János érdemelte ki „Az év pálinkatermelője”-címet, de zamatosak voltak Dürvanger Antal, Papp Tibor, Vértesi János, Király Gábor, Elek Lajos, Pál György, Pető Sándor, Böröcz István, Vértesy András, Visnyei Tibor, Pretz Péter, Bodó János Attila, Glaub Róbert és Máté Zoltán pálinkái is. A túrázók között tombolasorsolást is tartottak. A szerencsések értékes nyereményekkel térhettek haza. A 18 év alatti résztvevők „Dombóvár-csokoládét”, a nyugdíjasok pedig naptárat kaptak ajándékba. Az egész napos program kiszebáb-égetéssel zárult, a zimankóban fagyoskodók a fellobbanó tűz körüli tánccal melegedtek fel. (2018.03.01.)

A Téltemető túra szervezői-rendezői:

Dombóvár Város Önkormányzata, Döbrököz Község Önkormányzata, Kurd Község Önkormányzata, Tinódi Ház Nkft., Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület, Nők Dombóvárért Egyesület, Természetesen Dombóvár, Dombóvári Pálinkabarátok Köre

______________________________________________________________

Három újjal tizennégyre bővült az értékek száma

A Kapos-hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktári Bizottsága idei első ülését január 31-én Závodon tartotta.

A 14 település képviselőit Fóris Dóra elnök köszöntötte, akinek javaslatára a Kapos-hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába az eddigi 11 érték mellé újabb hármat vettek fel a tagok.

A kulturális örökség kategóriába a mucsi, a závodi, a hőgyészi, a nagyhajmási, a lengyeli, a mekényesi és a kalaznói templom rejtett kincsei - többek között híres festőművészek által készített oltárképek, valamint egyházi ereklyék - kerültek. Ugyanebbe a kategóriába választották be a helytörténeti gyűjtemények és tájházak közül a Dombóváron, a Hőgyészen, a Kalaznón, a Kurdon, a Lengyelen, a Mágocson, a Mekényesen, a Mucsiban, a Nagyhajmáson, valamint a Závodon működőt.

A természeti környezet kategóriába a Kapos-hegyháti Natúrpark gazdag növény- és állatvilágú vizes élőhelyei kerültek besorolásra.

Döntés született arról is, hogy a Tolna Megyei Értéktárba való felvételre a kurdi csigák maradványai és az azokat tartalmazó földtani alapszelvény, valamint a lengyeli kultúra régészeti emlékei kerüljenek felterjesztésre.

Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere arról számolt be, hogy várhatóan március 22-én kerül átadásra a „Kapos-hegyháti Natúrpark” cím, készül a Napfivér elnevezésű tájegységi kiadvány második száma és jó eséllyel pályáznak arra, hogy öt közmunkást alkalmazzanak a 14 Tolna és Baranyai megyei települést felölelő terület rossz állapotban lévő turistaútjainak rendbetételére, illetve látványosságainak csinosítására. (2018.02.03.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

A helyiek komfortérzetét javító beruházások indulnak

Idei első rendes ülését január 25-én tartotta a város önkormányzata. Döntés született többek között a településen keletkező zöldhulladék kezeléséről, a térfigyelő kamerarendszer bővítéséről, új garázssor építéséről, a helyi értéktár bizottság munkájáról és egy kölcsönkérelemről is.

Míg a korábbi közszolgáltató az ingatlanoknál keletkező zöldhulladék gyűjtését és elszállítását évente négyszer vállalta, addig a tevékenység elvégzésére tavaly kijelölt új cég - a pécsi székhelyű Dél-Kom Nonprofit Kft. - 2018-ra ugyanezt kilenc alkalommal ajánlotta. A város önkormányzata arra tesz javaslatot, hogy ennél eggyel többször - márciustól decemberig minden hónapban egyszer - történjen meg a zöldhulladék gyűjtése és elszállítása.

A Természetesen Dombóvár csapata a legutóbbi helyhatósági választások előtt az ígérte, hogy a következő öt éves önkormányzati ciklus végéig 50 kamerásra bővíti a városi térfigyelő kamerahálózat, 2015 óta több ütemben folyt a fejlesztés, aminek köszönhetően ma már 35 eszköz pásztázza a település ilyen, vagy olyan szempontból problémás részeit. A rendszer jelenleg azonban csak 19 kamera folyamatos munkáját tudja támogatni, ezért újabb beruházásokra van szükség, aminek a költsége meghaladja 2,5 millió forintot. Az önkormányzat úgy határozott, hogy ezt az összeget biztosítja a fejlesztéshez, ami nagyban hozzájárul a dombóváriak közbiztonság-érzetének növeléséhez.

Új garázssor épülhet a Zöldfa utcában, a képviselő-testület meghozta az ehhez szükséges döntéseket és pályázati felhívást jelentet meg a környéken élők részéről felmerült igényt kielégítő beruházás kivitelezésére.

Téma volt a Dombóvári Értéktár Bizottság munkája is. A helyi értékei között jelenleg 43 tétel szerepel hét kategóriába sorolva. A városi mellett 2017 decemberében létrehozták a Kapos-hegyháti Natúrparki Tájegységi Értéktárat is, melyben szintén felvételt nyert számos helyi érték. A képviselő-testület szerint a Dombóváron, valamint a natúrpark többi településén fellelhető kulturális, építészeti, történeti és természeti értékek érdemesek arra, hogy egy szép kivitelű kiadványban is megjelenjenek. A tervek szerint az A5-ös méretű, színes, 60-68 oldalas füzetet - mely 1000 példányban készül el - a Város Hete alkalmával mutatják be.

A képviselők határoztak arról is, hogy a Dombóvári HACS Egyesületnek 5.000.000 forintos kölcsönt nyújt az önkormányzat. Bár a civil szervezet 400 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert az Európai Unió egyik pályázatán a helyi közösségfejlesztést célul kitűző programjára, a projekt előfinanszírozása nem teljes mértékben megoldott. Az egyesület a hitelbe adott pénzt vissza fogja utalni, mihelyt hozzájut a részére megítélt összeg első részéhez. (2018.02.03.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Március 22-én lehet a natúrparki cím átadása

Több mint két éves munkával elkészítette a Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület azt a szakmai anyagot, amit a natúrparki cím elnyerése érdekében február 1-jén terjesztett fel a Földművelésügyi Minisztériumhoz.

Ha a tárca kedvezően bírálja el a kérelmet, akkor előreláthatólag március 22-én - a Víz Világnapján - kerül sor az átadásra, hivatalosan akkortól viselheti a Kapos-hegyháti Natúrpark nevet a Dombóvárt és 12 környékbeli települést magába foglaló terület.Azt követően különböző turisztikai prospektusokra és helyi kézműves termékek csomagolására is felkerülhet a natúrpark hivatalos logója. (2018.02.03.)

Tudta-e, hogy…?

A natúrpark Magyarországon a nemzeti park, a tájvédelmi körzet és a természetvédelmi terület mellett a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzésének negyedik szervezeti formája a természetvédelmi törvény2004-es módosítása óta. A natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi, és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely a jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre. A natúrpark települési önkormányzatok és magánszemélyek összefogásán alapuló, közalapítvány vagy egyesület által fenntartott, kezelt terület. A védettségi kategóriák között a nemzeti park és a tájvédelmi körzet között áll.

_____________________________________________________________________________________________________________________________

December 14-én nyitották meg a Kapos-Hegyháti Natúrpark településeinek természeti, épített és kultúrtörténeti értékeit bemutató fotókiállítást a Tinódi Házban.

A fényképeket Őri Gábor, dr. Kiss Gábor és Mártonfai Dénes készítette Kapos-hegyháti Natúrpark területén található 14 településen. A legszebb épületeket és tájrészleteket kapta lencsevégre a dombóvári, a budapesti és a szekszárdi fotós.

Az 50 képből összeállított tárlatot elsőként a dombóvári Tinódi Házban nézhetik meg január 30-ig az érdeklődők, majd vándorútra indul az anyag annak érdekében, hogy a Kapos-hegyháti Natúrpark további 13 településének lakói is megismerhessék a tájegység természeti és épített értékeit.

A kiállítás megnyitóján bemutatták azt a filmet is, melyen megörökítették a térségbe látogató turisták számára is érdekes a látnivalókat, többek közt a papdi kápolnát és a közelében lévő forrást, Závod római katolikus templomának csodaszép mellékoltárát, a Mucsi közelében található Sánci-tetőt, valamint a lengyeli Apponyi-kastélyt és -pincészetet. (2017.12.17.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

December 14-én Dombóváron megalakult a Kapos-hegyháti Tájegységi Értéktár Bizottság, mely elfogadta azokat a helyi értékeket, amiket a két város - Dombóvár és Mágocs -, valamint a 12 környékbeli falu a magáénak érez és a legfontosabbnak tart.

A települések képviselői a bizottság elnökénekFóris Dórát választották meg, aki elmondta, hogy első körben tucatnyi helyi értéket választottak be a tájegységi értéktárba. Dombóvárról Ujváry Lajos festőművész munkásságát tartották érdemesnek a beválogatásra. A grémium a továbbiakban a helyi közösségekkel együttműködve, az ő érdekeiket szem előtt tartva, közös munkával fogják össze, óvják meg nekünk a Kapos-hegyháti Natúrpark természeti, épített és kultúrtörténeti értékeit. (2017.12.17.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Bikalon tartotta december 7-én második egyeztető fórumát a Kapos-hegyháti Natúrpark egyik munkacsoportja. Az ülésen résztvevők véglegesítették azt a települési értékről készülő felterjesztést, amit a grémium a legközelebbi összejövetelén bírál majd el.

A döntéshozók egy hét múlva alakítják meg a Kapos-hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktár Bizottságát, melynek tagjai olyan helyi értékekről és termékekről határoznak majd, amikre joggal büszkék az említett natúrparkhoz tartozó 14 település lakói. A Tájegységi Értéktárba bekerülhet többek között Dombóvárról Ujváry Lajos festőművész munkássága, Kisvejkéről az ottani zamatos kajszibarack, Lengyelről az Apponyi-kastély, valamint felvételt nyerhetnek a tolnai borvidék finom nedűi, illetve a térségben élő német nemzetiséghez kötődő kápolnák, templomok és vallásos témájú szobrok is.

A tanácskozás helyszínére az a magyarázat, hogy a Kapos-hegyháti Natúrpark és az Észak-hegyháti Mikrotérségi Unió a Földművelésügyi Minisztérium ugyanazon felhívásán nyert el pályázati támogatást tájegységi értéktár létrehozására. Bikalon szakmai megbeszélést tartottak az ügyben érintett települések polgármesterei azzal a céllal, hogy segítsék egymás munkáját, mivel mindkét szervezetnek tagja Mekényes és Nagyhagymás. A résztvevők azt hangsúlyozták, hogy városaikban, illetve falvaikban kiemelt figyelmet szentelnek a már-már elkallódó értékeknek és helyi termékeknek, melyek közül az előbbieket szeretnék megmenteni az utókornak, az utóbbiakat pedig szélesebb körben kívánják megismertetni és számunkra új piacot teremteni. (2017.12.10.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Rengeteg a helyi érték a térségünkben

Az eddigiekhez képest ismét új helyszínen, Döbröközön gyűltek össze november 29-én Kapos-hegyháti Natúrpark területéhez tartozó települések képviselői. Eszmecseréjükön ezúttal arról volt szó, hogy milyen helyi értékeket lehet majd felterjeszteni a december közepén alakuló Tájegységi Értéktár Bizottsághoz.

A munkacsoporti találkozón részt vett Kiss Gábor szakértő is, aki arról beszélt, hogy az érintett 14 település gazdag a különlegességekben, azok közül jónéhányat már a Tolna Megyei Értéktárba is felvettek. Ilyen például a kisvejkei zamatos kajszibarack, a lengyeli Apponyi-kastély, de beletartoznak a tolnai borvidék finom nedűi, valamint a térségben élő német nemzetiséghez kötődő kápolnák, templomok és vallásos témájú szobrok is.

Dombóvárról - mint a Kapos-Hegyháti Natúrpark legnagyobb településéről - szintén kiemelt számos értéket Müller Ádám, a városi értéktár elnöke. Ilyen többek között a Gábor Sándor cukrászmester által megálmodott és elkészített „Magyar rapszódia”-desszertcsalád, Ujváry Lajos festőművész és Balási Gyula fafaragó népi iparművész munkássága, a gunarasi gyógyvíz, vagy éppen az utóbbi években ismét divatba hozott Rákóczi-túrós.

A települések képviselői megegyeztek abban, hogy december 14-én megalakítják a Kapos-hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktár Bizottságát, mely az addig felterjesztett helyi értékeket minősíteni fogja. Emellett készül egy fotókiállítás is, ami először Dombóváron, majd azt követően egy vándorkiállítás keretében minden natúrparki településen látható lesz. (2017.12.03.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Tájséta és régészeti szemle a lengyeli sáncnál

A Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület, a Gyulaj Zrt., valamint Mucsi, Lengyel és Dombóvár önkormányzatai által szervezett november 4-i programon rengetegen vettek részt.

A létesülő Kapos-hegyháti Natúrpark egyik fő látványossága a lengyeli sánc, amely a Kurd és Lengyel közötti út mellett, a mekényesi elágazónál lévő Szentkúti-kunyhónál található. Ide szerveztek tájsétát és régészeti szemlét, amelynek reggeli találkozóján dr. Szabó Géza, a Tolna Megyei Múzeum régésze mutatta be a területet.

A sánc létezéséről eddig is nagyon sokan tudtak, arról viszont kevesen, hogy ennek a „töröksáncnak” nevezett helynek igazából nincs is köze a török korhoz.

- A terület kutatása az elmúlt évszázad alatt keveset haladt előre - emelte ki dr. Szabó Géza. - Wosinszky Mór 1883-tól, majd az 1920-as évek végétől Tompa Ferenc dolgozott itt, de annak is már több mint 30 esztendeje, hogy utoljára Zalai Gál István ásott a területen. Jó volna, ha az értékek nem a föld alatt lennének, hanem azokat összegyűjtve a natúrparki program keretében is be tudnák mutatni.

Az ismeretterjesztő előadás után egy rendhagyó sétára indultak a résztvevők a régésszel. Megtekintették a lengyeli sánc maradványait, az egykori paliszád nyomait, de olyan földhányásokat, dombocskákat is mutatott a szakember, amelyek stratégiai helyzetüknél fogva feltételezhetően egy-egy bástyához, vagy bejáróhoz tartoztak.

Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere arról beszélt, hogy a lengyeli sánc mentén kialakítottak egy tanösvényt, ott szeretnének egy információs táblarendszert is létrehozni a fontosabb tudnivalókkal. (2017.11.10.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

A helyi identitást erősítenék az értékekkel

November 2-án és 3-án a Kapos-hegyháti Natúrpark területén elhelyezkedő települések polgármesterei azért gyűltek össze előbb Mágocson, majd Hőgyészen, hogy megalakítsák közös értéktár bizottságukat.

- A natúrparki munkának komoly alapját adhatja az, ha létrejön egy tájegységalapú értéktár bizottság - hangsúlyozta Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere, aki koordinátorként képviseli a natúrpark ügyét.

A Kapos-hegyháti Natúrpark megalapítása másfél éve kezdődött. Maga a szervezeti egység már felállt, a pályázat jelenleg a Földművelésügyi Minisztériumnál van, most folyik a beadott anyag értékelése.

A Kapos-hegyháti Natúrparkhoz tartozó 14 településen rengeteg érték van, ám ezeknek az összegyűjtése még nem történt meg. Dombóváron, Mágocson, Závodon és Lengyelen kívül máshol jelenleg még nem működik települési értéktár bizottság sem.

- A nemzettudatot és a helyi identitást is erősíti ez a törekvésünk - emelte ki Szabó Loránd. - Ha a helyi értékek bekerülnek az oktatásba, akkor a fiatalok is megtudják, hogy mi az a különlegesség, egyediség, ami az ő településüket és a környékbeli falvakat, városokat együttesen jellemzi. Ilyen például Dombóváron a gyógyvíz, vagy a Rákóczi-túrós.

A települések képviselőit két csoportra bontották, dr. Kiss Gábor, a natúrpark szakmai segítője tartott előadást a polgármestereknek az értéktár bizottság alapításáról, valamint arról, hogy miket sorolnak a helyi értékek közé. A tervek szerint első lépésként a tájegységi értékeket szedik össze.

- Nagyon sok múlik a téma tálalásán - mondta el a hőgyészi konzultációra ellátogató dr. Say István, a Tolna Megyei Értéktár Bizottság elnöke. - Ugyan sokan megszólják Tolna megyét, ahol lassan már 300 helyi érték lesz, de szerintem is mindent össze kell gyűjteni, ami helyi szinten értékesnek minősülhet.

A Kapos-hegyháti Natúrpark első értékének felvételét december 17-re tervezik. Arra a napra, amikor megnyílik Őri Gábornak a natúrpark területén készített fotóiból válogatott tárlata. A tervek szerint a dombóvári kiadványtervező képei minden településen láthatók lesznek egy vándorkiállításon. (2017.11.10.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Geotóp Nap gyalogló mini konferenciával

Október 7-én az országban mindössze kilenc helyszínen rendeztek különféle programokat a földtudományi természeti értékek napja alkalmából. Ezek között volt a Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület és Kurd Község Önkormányzata által közösen szervezett gyalogtúra.

A Kapos-folyó menti falu községházája előtt több mint ötven helyi és környékbeli gyűlt össze azért, hogy a hétvégi pihenőnapján mozogjon egy kicsit és közben bővítse az ismereteit is. Őket Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere és kurdi kollégája, Müller János köszöntötte, majd a túra résztvevői nekivágtak a néhány kilométeres útnak.

A „gyalogló mini konferencián” a társaság először a település szélén lévő dombnál állt meg, ahol a túrát vezető egyik geológus, dr. Kiss Gábor ismertette a Geotóp Nap jelentőségét. Társa, dr. Sebe Krisztina arról beszélt, hogy a késő-miocénkorban - mintegy 7-8 millió éve - az Alpok, a Kárpátok és a Dinári-hegység által körülölelt, a szubtrópusi éghajlat miatt langyos és kissé sós vízű Pannon-tó alján lerakodott vastag üledékréteg számos állat maradványát őrizte meg. A Pécsi Tudományegyetem adjunktusa szerint Kurd országos, sőt nemzetközi ismertségét ennek a szürke színű, agyagos kőzetnek és az abban talált kagylók, valamint csigák házainak köszönheti. Több, a tudomány számára új puhatestű állatfajt írtak le innen, közülük az egyiket a faluról nevezték el a paleontológusok. A nagyméretű fialló-csigafajt „Viviparus kurdensis”-nek hívják a szakemberek. A községben számos helyen - például a Kálvária közelében, a Damjanich utcában, vagy a falutól keletre húzódó Csigás-árokban - a túrázók maguk is szemügyre vehették az említett ősmaradványokat.

Az egykori vásártéren Fóris Dóra, a tizennégy Tolna és Baranya megyei település területén lévő Kapos-hegyháti Natúrpark képviselőjeként a helyi botanikai érdekességekről tartott tájékoztatót.

A túrázók közül többen is beszámoltak velük történt, vagy általuk hallott helyi eseményekről, amivel hozzájárultak a nap vidám hangulatának megteremtéséhez, illetve fenntartásához. A mintegy hat kilométeres gyaloglás után a távot sikeresen teljesítők a kurdi pékmester által sütött finom csigát, a felnőttek pedig helyi szőlősgazdák borait kóstolhatták meg. (2017.10.13.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Már festik a natúrpark turistajeleit

Elkezdődött a Kapos-hegyháti Natúrpark turistajeleinek felfestése. A Döbrököz és Nagyhajmás közötti hat kilométeres turistaút munkálatai már el is készültek.

Az útszakasz két végpontja a döbröközi öreghegyi játszótér és a nagyhajmási tájház. A tervek szerint szeptember végéig további 20 kilométernyi turistaút kap jelzést, év végén pedig egy térkép kiadását tervezik a natúrparkról.

Szeptember végén egy érdekes kísérlet helyszíne lesz a tervezett natúrpark területe. Egy csapat kerékpáros és két csapat autós vág neki a Döbrököz- Nagyhajmás útvonalnak. A kerékpárosok az erdőn át jutnak a célba, míg az egyik autós csapat Kurd és Mekényes, a másik pedig Dombóvár és Mágocs érintésével érnek be Nagyhajmásra. A teszt lényege az, hogy kiderüljön: szabályosan közlekedve autóval, vagy vadregényes tájakon biciklivel lehet-e gyorsabban célba érni? (2017.09.27.)

_____________________________________________________________________________________________________________________________

Utolsó gyűlését tartotta a DÖPTE, mert teljesen átalakul

Augusztus 1-jén tartott közgyűlést a Dombóvári Önkéntes Polgári Természetőr Egyesület. Az összejövetel nagy esemény volt a civil szervezet életében.

- Átalakul a DÖPTE, az egyesület jogi személyisége változatlanul fennmarad, csak úgynevezett munkacsoportok, tagozatok jönnek létre - mondta Dávid Gyula elnök. - Erre azért van szükség, mert a natúrparki névhasználati cím megszerzésének további feltétele egy fejlesztési koncepció kidolgozása, amihez egy munkaszervezetet szeretnének létrehozni. Azt a civil szervezet átalakításával a legcélszerűbb megteremteni. A természetőr tagozat mellett létrejön az önkormányzati, a civil, az intézményi és a vállalkozói szekció.

A közgyűlésen dr. Szabó Péter mutatta be a jelenlévőknek a változásokat, azaz az új alapszabályt. Mint elmondta, a régi tagoknak 15 napig van lehetőségük arra, hogy jelezzék, melyik tagozatba lépnek be. Az összejövetelen emellett többen - települési önkormányzatok, civil szervezetek és személyek - is jelezték azt, hogy részt kívánnak venni az egyesület életében.

Azt követően Szabó Loránd polgármester vázolta a DÖPTE átalakulásával járó, következő időszakra vonatkozó döntéseket, valamint kiemelte a „natúrpark” cím elnyerésének fontosságát is.

Zárásként dr. Kiss Gábor mutatta be a Kapos-hegyháti Natúrpark fejlesztési koncepcióját. (2017.08.02.)