Rendezvények

Farsang a Natúrparkban!

Iskolás, óvodás csoportok jelentkezését várjuk, akik farsang alkalmából natúrparki szellemben, de a saját településüket bemutató farsangi bábunak maskarát készítenének. A bábuk február 17-én a dombóvári Tinódi- házban megrendezésre kerülő farsangi mulatságon mutathatók be és a zsűri kiválasztja a legötletesebb jelmezt. 

További információ és bábu igénylés február 9-ig: gedovari.bianka@dombovar.hu

Fotókiállítást rendeztek a Kapos-Hegyháti Natúrpark értékeiről

December 14-én nyitották meg a Kapos-Hegyháti Natúrpark településeinek természeti és épített értékeit bemutató fotókiállítás a Tinódi Házban.

A fényképeket Őri Gábor, dr. Kiss Gábor és Mártonfai Dénes készítette Kapos-hegyháti Natúrpark területén található 14 településen. A legszebb épületeket és tájrészleteket kapta lencsevégre a dombóvári, a budapesti és a szekszárdi fotós.

Az 50 képből összeállított tárlatot elsőként a dombóvári Tinódi Házban nézhetik meg január 30-ig az érdeklődők, majd vándorútra indul az anyag annak érdekében, hogy a Kapos-hegyháti Natúrpark további 13 településének lakói is megismerhessék a tájegység természeti és épített értékeit.

A kiállítás megnyitóján bemutatták azt a filmet is, melyen megörökítették a térségbe látogató turisták számára is érdekes a látnivalókat, többek közt a papdi kápolnát és a közelében lévő forrást, Závod római katolikus templomának csodaszép mellékoltárát, a Mucsi közelében található Sánci-tetőt, valamint a lengyeli Apponyi-kastélyt és -pincészetet.

A lengyeli sáncot járták be hétvégén a túrázók   

          

Tájséta és régészeti szemle helyszíne volt szombaton a leendő Kapos-hegyháti Natúrpark egyik fő látványossága, a lengyeli sánc, amely a Kurd és Lengyel közötti útszakasz mellett, a mekényesi elágazónál lévő szentkúti kunyhónál található.

Az érdeklődőket dr. Szabó Géza, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum régésze fogadta, és mutatta be a területet.

Elmondta, hogy a sánc kutatása nem sokat haladt az elmúlt évszázad alatt. Wosinsky Mór 1883-tól dolgozott a területen, majd az 1920-as évek végétől Tompa Ferenc kutatta. Utoljára – több mint harminc éve – Zalai Gál István végzett ott ásatásokat. Dr. Szabó Géza úgy látja, jó lenne, ha a terület értékei nem a föld alatt lennének, hanem a natúrparki program révén bemutathatnák azokat.

Az előadás után a régész vezetésével túrára indultak a program résztvevői. Megtekintették a sánc maradványait, az egykori paliszád nyomait, illetve olyan tájelemeket, amelyek feltételezhetően egy-egy bástyához vagy bejáróhoz tartozhattak egykor. A tájsétán Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere is részt vett, aki elmondta, hogy a sánc mentén kialakítottak egy tanösvényt, ahol táblákat is szeretnének kihelyezni, rajtuk a legfontosabb tudnivalókkal.

A programot a Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület, a Gyulaj Zrt., Mucsi, Lengyel és Dombóvár önkormányzata szervezte.

(Forrás: www.teol.hu)

Geotóp- nap gyalogló mini konferenciával

Október 7-én az országban mindössze kilenc helyszínen rendeztek különféle programokat a földtudományi természeti értékek napja alkalmából.

Ezek között volt a Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület és Kurd Község Önkormányzata által közösen szervezett gyalogtúra.
A Kapos-folyó menti falu községháza előtt több mint ötven helyi és környékbeli gyűlt össze azért, hogy a hétvégi pihenőnapján mozogjon egy kicsit és közben bővítse az ismereteit is. Őket Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere és kurdi kollégája, Müller János köszöntötte, majd a túra résztvevői nekivágtak a néhány kilométeres útnak.
A „gyalogló mini konferencián” a társaság először a település szélén lévő dombnál állt meg, ahol a túrát vezető egyik geológus, dr. Kiss Gábor ismertette a Geotóp Nap jelentőségét. Társa, dr. Sebe Krisztina arról beszélt, hogy a késő- miocén korban - mintegy 7-8 millió éve - az Alpok, a Kárpátok és a Dinári-hegység által körülölelt, a szubtrópusi éghajlat miatt langyos és kissé sós vizű Pannon-tó alján lerakodott vastag üledékréteg számos állat maradványát őrizte meg. A Pécsi Tudományegyetem adjunktusa szerint Kurd országos, sőt nemzetközi ismertségét ennek a szürke színű, agyagos kőzetnek és az abban talált kagylók, valamint csigák házainak köszönheti. Több, a tudomány számára új puhatestű állatfajt írtak le innen, közülük az egyiket a faluról nevezték el a paleontológusok. A nagyméretű fialló-csigafajt „Viviparus kurdensis”-nek hívják a szakemberek. A községben számos helyen - például a Kálvária közelében, a Damjanich utcában, vagy a falutól keletre húzódó Csigás-árokban - a túrázók maguk is szemügyre vehették az említett ősmaradványokat.

Az egykori vásártéren Fóris Dóra, a tizennégy Tolna és Baranya megyei település területén lévő Kapos-hegyháti Natúrpark képviselőjeként a helyi botanikai érdekességekről tartott tájékoztatót.
A túrázók közül többen is beszámoltak velük történt, vagy általuk hallott helyi eseményekről, amivel hozzájárultak a nap vidám hangulatának megteremtéséhez, illetve fenntartásához. A mintegy hat kilométeres gyaloglás után a távot s
ikeresen teljesítők a kurdi pékmester által sütött finom csigát, a felnőttek pedig helyi szőlősgazdák borait kóstolhatták meg.

(Forrás: www.infodombovar.hu)